1954. júliusában, két fiatal tanár, majdnem üres zsebbel, saját maguk által bütykölt biciklivel nekivágott, hogy körbejárja az országot. A két huszonéves férfi, már a Debrecenben töltött egyetemi évek alatt életre szóló barátságot kötött. Az első alkalommal induló TTK-s évfolyam hallgatói voltak. Nyári kedvtelésükről, a nehéz történelmi években sem mondtak le: 1955. 1956. 1957. 1958. 1961. Feri és Pista biciklitúra naplói, hamisítatlan kordokumentumok. Ők ugyan nem váltak hősökké, nem ültek börtönben, - de nem harcoltak a rossz oldalon, nem súgtak be, nem bántottak senkit, így nincs mit utólagosan megmagyarázniuk sem. Ősztől tavaszig, a természet ismeretére és szeretetére tanították a rájuk bízott középiskolás diákokat, nyaranta pedig az élet élvezetének adóztak, ezen a nagyon hétköznapi módon. Két fiatalember, akik jókedvvel, nyitottsággal, figyelemmel, ember- és természetszeretettel, őszinte és példás barátságban éltek, dolgoztak évtizedekig. Egyikük az apám.